-
Helyeket kerestem az egri kiállítási anyagnak, gondolván, hogy ilyen szép nagy képeket együtt ritkán tudok bemutatni. Kőfalvi Csilla, a Plakát Múzeum igazgatója kapva kapott az alkalmon, hisz épp valaki lemondta az aktuális kiállítást, így január 27-én én leszek a “beugró”. Az idő rövidsége ellenére a hely szellemében plakátot is nyomtatunk és a lehető legtöbb Kanizsa környéki barátomat próbáljuk elérni.
Délután 5 órakor nyitotta meg Lehota János esztéta, aki ékes szavaival és hozzáértésével már vagy 10 éve követi sorsát művészetünknek, köztük az enyémnek is. A kiállítás remek hangulatú volt, Csilla nagyon szépen elrendezte, igazán büszke voltam. Anyukámat is átvittem Kaposvárról, boldogan nézegette a képeimet. Sokan eljöttek, pedig az idő rövidsége miatt ebben nem nagyon reménykedtem. De egy kisvárosban minden esemény nagy esemény.
Így írtak róla a Zalai Hírlapban:
Kőfalvi Csilla, az intézményegység vezetője köszöntötte a festőművészt, édesanyját és a megjelenteket, majd Lehota M. János nyitotta meg az érdeklődők gyűrűjében a kiállítást.Beszédében kitért arra, hogy a Kendli-major művésztelep egyik alapítójaként, egyéni stílusú művészeként már régi ismerős a kanizsai művészetkedvelők számára. Alkotásaiban megcsillantja az irónia, a szarkazmus és humor stílusjegyeit, miközben építészként strukturálisan mutatja be az édenkert állapotait, az objektivitás és a személyesség, az egyéni boldogságkeresés, az eltávolodás és a visszatalálás megidézésével és képzetének tükrözésével. A melankólia kifejezését az önfeledtség ellentéteként alkalmazza. Alakjainak mély magányossága, a csipetnyi délszakiság összefűződve némi humorral szinte érzékelteti a paradicsommal a dimenziókülönbséget. Az Egerben már megrendezett kiállítás méltán megérdemli, hogy az ország más területein is bemutatkozhasson.
A programot Gayer Mátyás triója fűszerezte zenei blokkjával.
-
Az egri színház új premierjéhez az én festményemet választották plakátképnek. Háy Gyula: Mohács című darabját Csiszár Imre rendezte. Csiszár betévedt az éppen futó Zsinagóga Galériás kiállításomra és ott megtetszett ez a kép, ami a Jönnek a törökök címet viseli…így címében is megfelelő a darabhoz. A plakát Székely Betti munkája.
A stábfotón megható módon én is szerepelek, Csiszár Imre kezében. Az hogy erre is gondolt, nagyon boldoggá tett. a hírek szerint nagy sikerük volt a premieren.
-
Ilyet még nem szerveztem! De most ez is megtörténik. Egy pohár borral várom azokat az utolsó egri napon, akik még nem látták a kiállítást vagy éppen velem meg akarják nézni mégegyszer. Délután 3-kor kezdünk ünnepelni és pakolni.
