|
|
|
Kaján vigyor
Békés Pál írása
|
|
Nézem Győrfi András képeit és azon kapom magam, hogy mosolygok.
Nem mondanám, hogy felhőtlen derű dereng az arcomon, inkább
kaján vigyor kerülgeti szám szögletét. És ez jól esik.
A festmények engem - és tudom, hogy a képzőművészek értékítélete
szerint ez a megközelítés nevetséges - sosem elsősorban a
vásznon látható színek, vonalak, formák együttesével ragadtak
meg. Hanem a vászon mögötti világukkal. Azzal, ami látható,
de a látható révén megsejthető.
|
|
|
 |
Győrfi András esetében egy számomra igencsak rokonszenves
gondolkodásmód sejlik át a sűrűszövésű vásznon és a festékrétegen,
egy csavaros észjárás, egy kaján gondolkodásmód dereng föl a
képek túloldalán.
Győrfi képein minden másként van. Törpéje szúrós pillantással
nézi a vászon előtt állót, míg jobbjával a lábánál gördülő kerekes
egérre mutat. Az arányok nem fedik föl, hogy az ábrázolt alak
valóban törpe-e, de ha az is, nem a szelíd, édes, mesés fajtából
való, nem a Tudor-Szende-Kuka-kategória, hanem olyasvalaki,
akivel nem szeretnék sötétbe találkozni.
|
|
|
Ikarosza átszellemülten suhan a kép bal felső sarka felé,
és bizonyosak lehetünk benne, hogy a keret nem fogja útját állni.
Szó sincs itt hullásról, vereségről, a túl magasra vágyó ember
bűnhődéséről - ez az Ikarosz nem sejti, ami róla a mitológiában
írva vagyon, és nem hódol be sorsának, ámuló és irigy pillantásoktól
kísérve suhan a Nap felé. És végül - hogy a mitológiai ihletésű
festményeknél maradjunk - itt van az Európa. Arról az Européról
van szó, akit Zeusz bika alakjában rabol el, hogy a leány azután
nevet adjon földrészünknek és kultúránknak.
Itt tetőzik a kajánság. |
Hiszen a leányrabló és a leány közös családi portréján -
pózuk akár a vásári fényképész masinája elé álló házaspáré -
egy gömbölyded, derűs, egészségesen dúshúsú asszony látható
derekáig érő párjával.
A valaha dicsőséges hím ugyan szarvakat visel a fején, ám ezek
inkább emlékeztetnek a felszarvazottak szomorú fejékére, mint
büszke hímkoronára; a töpörödött alak már nem diadalmas leányrabló,
legföljebb csak megviselt papucsférjjé alázott zseb-bika. És
a szemlélő bizonytalan, szánja-e az elsilányult álruhás istent
vagy csodálja a győzedelmes leányt, aki, ím, kihízta bikáját.
|
|
Három királyok olaj, rétegelt lemez 70x100 2003
Ami engem illet: ha egy festő ilyen érvényes és értelmes
kajánsággal bizonytalanít el, akkor több időt töltök vászna
előtt, és gyakrabban idézem föl magamban, mintha minden egyértelmű
volna.
|
|
|
|
|
|
