Helyeket kerestem az egri kiállítási anyagnak, gondolván, hogy ilyen szép nagy képeket együtt ritkán tudok bemutatni. Kőfalvi Csilla, a Plakát Múzeum igazgatója kapva kapott az alkalmon, hisz épp valaki lemondta az aktuális kiállítást, így január 27-én én leszek a “beugró”. Az idő rövidsége ellenére a hely szellemében plakátot is nyomtatunk és a lehető legtöbb Kanizsa környéki barátomat próbáljuk elérni.

Délután 5 órakor nyitotta meg Lehota János esztéta, aki ékes szavaival és hozzáértésével már vagy 10 éve követi sorsát művészetünknek, köztük az enyémnek is. A kiállítás remek hangulatú volt, Csilla nagyon szépen elrendezte, igazán büszke voltam. Anyukámat is átvittem Kaposvárról, boldogan nézegette a képeimet. Sokan eljöttek, pedig az idő rövidsége miatt ebben nem nagyon reménykedtem. De egy kisvárosban minden esemény nagy esemény.

Az egri színház új premierjéhez az én festményemet választották plakátképnek. Háy Gyula: Mohács című darabját Csiszár Imre rendezte. Csiszár betévedt az éppen futó Zsinagóga Galériás kiállításomra és ott megtetszett ez a kép, ami a Jönnek a törökök címet viseli…így címében is megfelelő a darabhoz. A plakát Székely Betti munkája.

A stábfotón megható módon én is szerepelek, Csiszár Imre kezében. Az hogy erre is gondolt, nagyon boldoggá tett. a hírek szerint nagy sikerük volt a premieren.

Ilyet még nem szerveztem! De most ez is megtörténik. Egy pohár borral várom azokat az utolsó egri napon, akik még nem látták a kiállítást vagy éppen velem meg akarják nézni mégegyszer. Délután 3-kor kezdünk ünnepelni és pakolni.

2012 nehéz évnek ígérkezik, ám megfogadtam, hogy semmilyen külső nyomásra, vízióra, elméletre nem “ülök fel”. 2012 számomra egy új év, új esélyek, újabb kihívások, új vásznak, meg a remény, hogy kis világomban és szerelmem mellett hagynak nyugton festeni. Ha lennék olyan helyzetben, hogy az országnak tanácsot adjak, egyet fogalmaznék meg: Öleljétek szorosabban szeretteitek és végre valahára a külső zajszennyeződést kizárva, csak az ösztön súgta belső hangra figyelve éljünk.

Mert csak így lehet, így szabad!